[A Grönholm-módszer]

Az előadás kezdete előtt egy tükörrel szemben ülünk, ez a negyedik fal. Még nem tudni, mi van a másik oldalon. Amikor a játéktérben felgyúlnak a fények, szerepet cserélünk:, a nézők kerülnek a „tükör” mögé, és elkezdődik a megfigyelés. A tér letisztult, szürke, semmi nincs benne fölöslegesen, ami elterelné a figyelmünket a megfigyelés valódi tárgyáról, azaz az emberről és annak viselkedésmódjáról, miközben a legabszurdabb helyzeteknek van kitéve. Végig azt hisszük, hogy a mi kezünkben van a legtöbb tudás, mi vagyunk az objektív külső nézőpont, aki képes irányítani az események menetét. De az előadás végén kiderül, hogy mi, nézők is csak kísérleti elemek voltunk. A tükör, ami elsőre leválasztott a játéktérről, éppen így vont be, mintegy észrevétlenül a játékba.
György Alida

#mimegmondjuk #teatrolokvium #kollibaci2019
#kollokvium #kollokvium2019

Udvartér Teátrum
A Grönholm-módszer
Rendező: Barabás Árpád

[Ásókapa]

Az Ásókapa a házasság kérdéskörét vizsgálja az erdélyi magyarok viszonyain keresztül, amely téma azért is fontos választás, mert a hozzáállás a holtodiglan-holtomiglan kérdéshez átalakulóban van. Az előadás, ahogyan az egyik néző fogalmazott az azt követő témafeldolgozó beszélgetésen, „korképpé” vált, megmutatta, hogy milyen jellemzői lehetnek a fiatalok párkapcsolatainak, milyenek a több éves házasságoknak, de ez a kép általános, felszínes maradt. Szükségem lett volna arra, hogy érezzem azokat az összetett, mélyen fájdalmas és magasra felemelkedő egyéni viszonyulásokat, sorsokat, amelyek a való életben megmutatkoznak. Örültem volna, ha azok az árnyalt és személyes történetek jelennek meg, amelyek a közösséggel készült interjúkból születhetnek, így azonban épp a műfaji sajátosságok hiányoznak, amelyek az előadást közösségi színházzá tennék. Ilyen módon nem váltak felfedezhetővé a helyiek történetei, az, hogy ebben a munkában nekik is szerves részük volt.
Kovács Emese

#mimegmondjuk #teatrolokvium #kollibaci2019
#kollokvium #kollokvium2019

További fotók by Jakab Lóránt: https://www.flickr.com/…/44259745@…/albums/72157711424899862
Csíki Játékszín
Bartalis Gabriella - Biró Réka - Deák Katalin: Ásókapa
Rendező: Bartalis Gabriella


https://www.facebook.com/pg/KollokviumColocviuColloquium

[Álmodozók]

Forradalmi eszmék, rendhagyó szexuális vágyak, a színházra és filmre vonatkozó önreflexivitás. Lénárd Róbert rendezése látszólag a néző provokálására játszik, az Álmodozók betör a színházba és aktív részvételt kínál. Azonban már azelőtt elfojtja a nézők csatlakozási vágyát, mielőtt az igazán megszületne. Hasonlóképp, csak prédikál a szexuális forradalomról. Meztelenség, maszturbálás, szeretkezés esetlen mímelés a színpadon - a hiányzó töltetet a háttérvetítés, például Bertolucci filmkockái igyekeznek pótolni. Hogy mi a két médium viszonya egymással, csak néhány bedobált mondat sejteti, akárcsak azt, hogy mi is a nézők szerepe ebben a lázadásban. A fal proszcénium és nézőtér közt örök és lebonthatatlan –válaszolják meg saját kérdésük, és nem hagynak hozzászólási lehetőséget. Értem, hogy erről is szól az elnyomás: úgy teszünk, mintha szabadságot kínálnánk fel, közben fulladjatok bele a saját elfojtott vágyaitokba. A színházat és a forradalmat csinálni kell, és ehhez mi, nézők szívesen csatlakoztunk volna, ha a párbeszéd nem marad egyoldalú.
Hanzi Réka

#mimegmondjuk #teatrolokvium #kollibaci2019
#kollokvium #kollokvium2019

További fotók by Jakab Lóránt: https://www.flickr.com/photos/44259745@N03/with/48925619098/
Újvidéki Színház
Rendező: Robert Lenard


https://www.facebook.com/pg/KollokviumColocviuColloquium



[A demokrácia ellen]

Társadalmunk különböző szindrómáit, ezek tüneteit mutatja hat képben az előadás. A groteszk, sőt abszurd elemekkel teletűzdelt Alexandru Dabija-rendezés felidézi bennünk a kortárs német színházak, rendezők ízlésvilágát. És ahogy az első jelenetben a pók felfalja a hálójába beleragadt átlagembert, úgy fal fel minket is az előadás. A kezdeti statikus, kiállok-és-elmondom játékstílus kedvező a német nyelvet nem értők számára, a felirat viszonylag könnyen követhető. A negyedik képtől azonban a tempó megváltozik, egyre gyakrabban pördül a színpadon felállított fehér kocka, ami az előadás látványvilágának középpontja, és egyre abszurdabb és abszurdabb történetekkel kerülünk szembe. Magunk se értjük, hogy ezt komolyan gondolhatja bárki is, viszont ebben a nyakatekert világban, ahol élünk, talán még olyan képtelenségek is megtörténhetnek, mint a hatodik jelenetben. És mi van a hatodik jelenet után? „A végtelen, vagy a semmi.”
Cseke Tamás

#mimegmondjuk #teatrolokvium #kollibaci2019
#kollokvium #kollokvium2019

További fotók by Jakab Lóránt: https://www.flickr.com/…/44259745…/albums/72157711412734648…
Radu Stanca Nemzeti Színház - Német Tagozat
Esteve Soler: A demokrácia ellen
Rendező: Alexandru Dabija


https://www.facebook.com/pg/KollokviumColocviuColloquium

[Romániai napló. Temesvár]

Hat színésznő. Hat különböző történet. De egy közös város. Temesvár. Nem egy megszokott előadás, amelyben hatalmas díszlet van, temérdek szereplő és nyakatekertebbnél nyakatekertebb mondatok hangzanak el. Egy egyszerű, de mégis nagyon sokat mondó előadás, amely képes első perctől megragadni a néző figyelmét és egy órán keresztül fenntartani azt. Egy hatalmas vetítővászon előtt mindenik színésznő elmondja a saját történetét, miközben az életéből képeket vetítenek ki. Ki ő? Honnan jön? Milyen volt a gyerekkora? Mi bántja legjobban Romániában? Bár különbözőek a történetek, mégis van egy közös pontjuk, Temesvár. Bárhová is kerültek el, ezek a nők mindig ebbe a városba tértek vissza és erre voltak büszkék. Többször hangzik el, hogy ebben az országban gyakori az erőszak, az alkoholizmus. Az, hogy a kommunizmus által megpecsételt országban élünk. Egy olyan helyen, ahol az emberek sose tudták, hogy mit kezdjenek a szabadságukkal. Vajon képesek leszünk változtatni, vagy megelégszünk azzal az életformával, amit az ősök felépítettek számunkra?
Szász Gyöngyi

#mimegmondjuk #teatrolokvium #kollibaci2019
#kollokvium #kollokvium2019

További fotók by Bartalis Előd: https://www.flickr.com/…/44259745@…/albums/72157711404071283

Temesvári Állami Német Színház
Románia napló. Temesvár
Rendező: Carmen Lidia Vidu


https://www.facebook.com/pg/KollokviumColocviuColloquium

[Tündéri]

Van egy ajtó, amit soha nem zár be senki. Ez az ajtó most mégsem nyílik. Két férfi próbálkozik az ajtónyitással, kulcs nélkül viszont esélytelen kijutni, így főhőseink valahol a valóság és az álomvilág között ragadnak. Egy olyan helyen, ahol zárva az ajtó, nem nyílik a vodkás üveg, és ahol bohócok szolgáltatják az élő zenét. Ebbe a furcsa világok közötti térbe egyszer csak érkezik egy nő is. Senki sem tudja, hogyan kerül oda, de nemsokára kiderül, hogy a nő valójában egy tündér. Bár hiába derül ki bármi, ez semmin nem változtat. Az ajtó zárva marad, és ez a furcsa, világok közötti hely továbbra is összezár. S ahogy a főhőseink nem tudnak kijutni, úgy tűnik, az előadás is képtelen eljutni valahová. Így a szereplőkkel együtt a nézők is várakoznak, ácsorognak, nézelődnek, és az embernek az az érzése támad, hogy mindannyian beragadtunk valahová, ahonnan már szívesen távoznánk. Mindannak ellenére, hogy a zene közben kiváló!
Máthé Barbara
#mimegmondjuk #teatrolokvium #kollibaci2019
#kollokvium #kollokvium2019

További fotók by Jakab Lóránt: https://www.flickr.com/photos/44259745@N03/with/48919578503/
Aradi Kamaraszínház
Tündéri
Rendező: Tapasztó Ernő


https://www.facebook.com/pg/KollokviumColocviuColloquium

[Sexodrom]

Középen áll, ő a királynő. Személyes történetet mesél, olyat, amit talán nem is akartál hallani. Többen is állnak mögötte, és ha a királynő nem bírja már tovább, valaki odalép hozzá, megérinti és azt mondja: „Állj! Én vagyok a királynő!” Gyerekjáték ez, de nem azért, mert egyszerű. Ha az lenne, talán többen játszanák. Talán többen beszélnének az elhallgatott, félve titkolt valóságról, fel nem dolgozott múltról és a némán szenvedő jelenről. Az igazságtalanságokról és a hazudott egyenlőségről. Nem, nem csak úgy általánosan, hanem konkrétan és leleplezőn. Ha megtennénk, magunkénak tudhatnánk azt a bátorságot, ami egyébként az előadók munkáját dicséri. És ha bárkiben félelem ébredne, mert többen vannak fölötte, mint mögötte, nyugtassa a gondolat, hogy mindig van valaki, aki majd mellé lép, és azt mondja „Állj! Én vagyok a királynő!”
Máthé Barbara

#mimegmondjuk #teatrolokvium #kollibaci2019
#kollokvium #kollokvium2019

További fotók by Jakab Lóránt: https://www.flickr.com/…/44259745@…/albums/72157711390967678
Giuvlipen Színház
Sexodrom
Rendező: Bogdan Georgescu


https://www.facebook.com/pg/KollokviumColocviuColloquium



[Öröm és boldogság]

„Buzik, az emberhez legközelebb álló faj” - kezdi a konferanszié a romániai magyar homoszexuális kisebbségről szóló előadást. Ehhez a témához, itt és most másként nem lehet nyúlni, csak ezzel a genny deklamáló stílussal. Akármennyire is arcába mászik a nézőnek az előadás, lényege nem a polgárpukkasztás. Felráz: kimondja, hogy kerüljük a témát. Nem beszélünk róla, mert túl kellemetlen, mert nem akarunk konfliktust, vagy mert úgy gondoljuk, hogy túl nagy feneket kerekítenek az ügynek, hisz már nem is aktuális: az elfogadás századában élünk. Hogy ez utóbbi gondolat igaz-e, nem firtatom. Mindenesetre itt Székelyföldön azért elzárkózunk a homoszexualitás témájától. Mintha a felebaráti szeretet itt addig terjedne, hogy nyögvenyelősen kimondjuk: ők is emberek. Ándi Gherghe rendezése azért tud érvényes lenni mind Budapesten, mind bármelyik erdélyi színpadon , mert senkit sem hagy érintetlenül. Coming outra késztet, elfogadásra, vagy előhozza a belénk nevelt és eddig fel nem fedezett ellenérzésünket. De végre senkit nem enged elzárkózni!
Hanzi Réka

#mimegmondjuk #teatrolokvium #kollibaci2019
#kollokvium #kollokvium2019

További fotók by Jakab Lóránt: https://www.flickr.com/…/44259745@…/albums/72157711390914163
3G Színház
Székely Csaba: Öröm és boldogság
Rendező: Ándi Gherghe


https://www.facebook.com/pg/KollokviumColocviuColloquium

[A patkányok]

#kollibaci2019 #teatrolokvium #trollokvium

#kollokvium #kollokvium2019



Hozzászólás írása…